Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy banánköztársaság, amely valójában olaj volt, neve meg San Pablo. Természetesen korrupt volt a kormánya, de nagyon, akár a hatkernek, oszt a nép ezt nehezményezte, élükön a forradalmi élcsapattal, akik voltak vagy húszan, sőt fegyverük is volt. Az istenadta hatalom meg bevetett mindent a felforgató randalírozók ellen, rendőrséget, besúgókat, éles lőszert, sőt könnygázt is.
Történt vala, hogy a permanens világjobbítót és ékszertolvajt, Simon Templart, aki a Szent nevet is kiérdemelte, naszóval őt aztán jól arra sodorta a Végzet. És innét módfelett felgyorsult a történelem. Simon testvér becsempészett egy lehallgatós Zippót a kormányba, a néphez meg a rádió útján kiszivárgotatta, hogy urai csalnak, hazudnak, lopnak, kurváznak, kecskét basznak stb., oszt egy jól sikerült palotaforradalom keretében a maroknyi ellenálló megdöntötte a rendszert. Itt a vége, fuss el véle, Simontemplar legalább egy jót dugott a mese végén.
Vonakodó forradalom (A Szent) 1966
2006.11.27. 21:31 paraszolvencia
Szólj hozzá!
Címkék: simon templar szent banánköztársaság
A bejegyzés trackback címe:
https://paraszolvencia.blog.hu/api/trackback/id/tr6819589
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.