Gúnyolodás, elhatárolódunk. Gergényi nem tehet a fizimiskájáról. Arról nem.

Mire emlékezteti önt ez a sajátságos arcberendezés?

kapcsolódó cikkek: index.hu

Nem hordtak azonosítójelvényt a Deák térre tömegoszlatás céljából kivezényelt rendőrök, holott a rendőrségi törvény ezt előírja
számukra. Gergényi Péter szerint valószínűleg leestek a jelvények. A jogszerűtlen rendőri bántalmazások miatt megtett feljelentések kivizsgálására így viszont csekély az esély. A szakértő szerint a rendszer rossz.



Szabálytalanul intézkedett a rendőrök túlnyomó része a Deák téren, mivel nem viseltek azonosító jelvényt, amit a rendőrségi törvény, illetve a rendőrség belső szabályzata szerint látható helyen kell hordaniuk.

megállapításához nem volt szükség oknyomozásra, csupán végig kellett nézni tucatnyi fényképet a bevetési ruhában tömegoszlató rendőrökről. Ahhoz már annál inkább latba kell vetni a nyomozás és a dokumentálás tudományát, ha egy jogszerűtlen rendőri intézkedés miatt tett panasz nyomán a vétkes rendőr kell megtalálni. A rendőrök többsége így ugyanis egyszerűen felismerhetetlen.
Ismeretlenek maradnak

Mint arról korábban beszámoltunk, a szeptember 18. és 21. közötti zavargások miatti rendőri intézkedésekkel kapcsolatban 35 panasz érkezett a Fővárosi Ügyészséghez, a feljelentések jogszerűtlen rendőri intézkedésről, nagy részben bántalmazásról szóltak. Eltelt egy hónap, de a 35 eset egyikében sem azonosították a vétkező rendőrt, ezért még mindig ismeretlen gyanúsított ellen folynak az eljárások.

"20. § (1) A rendőrt az intézkedés során az egyenruhája és az azonosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja" - szól az 1994-ben elfogadott rendőrségi törvény idevágó passzusa.
Gergényi sem tudja

Arra a kérdésünkre, hogy a rendőröknek kötelező-e az azonosító jelvény használata, Gergényi Péter, budapesti rendőrfőkapitány nem adott egyértelmű választ. "Az utcai egyenruhán kell, a bevetési ruhán nem kell" - válaszolta kérdésünkre, majd úgy módosította álláspontját: "mindig kell, kivéve a csapaterős gyakorlóruhát... gondolom".
Símaszkban lehet-e intézkedni?
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) többször is kérdést intézett a rendőri vezetőkhöz, hogy jogszerű, elő van-e írva a rendőr arcát felismerhetetlenné tevő símaszk. A kérdés persze, egy messziről felismerhető azonosítószám esetén tárgytalanná válik, mindenesetre eddig három rendőrségtől származó indokot hallottunk a símaszk a zavargások alatt már-már rendszerű használatára: a kényelmetlen sisakot teszi a maszk kényelmessé; a könnygáz ellen véd; a sisak rostélyának eltörésekor védi az arcot a szilánkoktól.
Hogy került a vipera a rendőr kezébe?
"49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat" - fogalmaz a rendőrségi törvény. A rendőrbot nincs pontosan definiálva, mindenesetre a magyar rendőrségnél nincs rendszeresítve a golyósvégű, teleszkópos vipera (lásd az MTI képén). A rendőrség szolgálati szabályzata csak annyiban módosítja a képet: "55 § (2) A rendőrbottal (gumibot, tonfa) egy tekintet alá esik minden más alkalmi eszköz, amelynek hatása a rendszeresített rendőrbotéval azonos." Annak eldöntéséhez tehát, hogy a vipera alkalmazható-e, szakértői és nem jogi kérdés. Mindenesetre súlyos sérülést egyszerű gumibottal, gereblyével és viperával egyaránt lehet okozni. Miután a rendőröknél nincs rendszeresítve a vipera, azt maguk szerzik be. Gergényi Péter szerint a "piacon lehet ilyet vásárolni", de azt nem tudta megmondani, a rendőrök, hol szerezték be ezeket.
Miért kameráznak az igazoltató rendőrök?
Jármy Tibor, a BRFK szóvivője szerint a törvényekkel összhangban áll, hogy videófelvételeket készítenek az utcai igazoltatások során, mint mondta ez a randalirozók kézrekerítését szolgálja.

A rendőrfőkapitány elmondta, a gyakorlatban nem tud minden egyes rendőrt ellenőrizni, ki visel jelvényt és ki nem. Amikor felvetettük, hogy egyetlen jelvényt sem láttunk az október 23-ai zavargásokkor, azt válaszolta, a jelvény sokszor leesik, mert csak egy tűvel van a ruhára erősítve.

Jármy Tibor, a BRFK szóvivője sem tudott érdemi választ adni arra a kérdésünkre, hogy miért nem volt a rendőrökön az azonosításukhoz elengedhetetlen jelvény. A szóvivő csak arról tudott beszámolni, hogy néhány kollégáján azért nem volt azonosításra alkalmas jelvény, mert az utcai harcokban leszakították róluk. (Felvételeinken közelharc előtt, sorfalban álló rendőrökön is látszik, hogy nincs jelvény.)
Kötelező az azonosító viselete

"A rendőrségi törvény nem tesz különbséget egyenruhák között, a jelvény viselete kötelező, és egy számot kell tartalmaznia" - fejtette ki álláspontján Hack Péter, aki 1990 és 2002 között volt SZDSZ-es képviselő, jelenleg az ELTE jogi kar büntetőjogi tanszékének tanára, aki szerint a jelvény nélküli rendőri intézkedés szabálytalan.

A jogász elmondta, az Antall-kormány idején, 1990 körül vezették be a jelvény használatát, hogy azonosíthatóak legyenek a rendőrök, a törvényt végül, hosszas vita után 1994-ben sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek. A jogszabály tartalma körül nagy vita alakult ki a pártok között, a liberális politikusok a rendőrök azonosíthatósága mellett kardoskodtak - fél sikerrel.
Ha hordják is, olvashatatlan

"Én mindig megkérdezem a tanítványaimat, volt-e köztük olyan, aki valaha le tudta olvasni egy intézkedő rendőr azonosítószámát. A válasz eddig egyszer sem volt igen" - érzékeltette Hack, a sárgaréz jelvénybe gravírozott fekete szám csillogása és kis mérete miatt szinte olvashatatlan, holott egyértelműen "láthatónak kell lennie".

Hack szerint a megoldás az volna, ha fekete alapon fehér betűkkel, megfelelően nagy betűmérettel tennék kötelezővé az azonosítószám kiírását. "Ehhez még kétharmados törvény sem kell, a rendőrség belső szabályzatát elég volna módosítani, de tizenkét éve hallgatnak erről, egyik kormányzat sem csinált semmit" - mondta Hack Péter.

A jogász szerint így a rendőr is tisztában volna vele, hogy személye beazonosítható, ami kontrollálhatná a rendőri intézkedést, csökkenthetné a rendőri túlkapások számát.
Köpcös volt és kék ruhát viselt

A bűncselekménynek minősülő jogszerűtlen intézkedéseket (jogszerűtlen bántalmazást) az ügyészség vizsgálja ki. Az ügyészségen korábban az Indexnek elmondták, nem könnyű beazonosítani a jogszerűtlenül intézkedő gyakorlóruhás, símaszkos rendőrt.

Vipera van, azonosító sehol - klikk a képre!

Ha a sértett vagy szemtanú emlékszik az eset helyszínére és az időpontjára, talán megtalálható az akkor és ott intézkedő rendőrcsapat, aminek parancsnokát, tagjait kihallgathatják, bár erősen kérdéses, hogy bemártják-e társukat a rendőrök. Nem sokat javít a beazonosítás sikerén az sem, ha a tanú fel tudja idézni a kékruhás fizikai adottságait, hiszen legfeljebb testmagasság, testalkat állapítható meg.

Nagy visszhangot váltott ki a budapesti rendőrfőkapitány azon keddi nyilatkozata is, amikor a zavargásokat követő sajtótájékoztatón kijelentette, "akinek panasza forduljon az ügyészséghez." A rendőrségi törvény 93. paragrafusa ugyanakkor világosan rendelkezik arról, hogy panasszal "az intézkedést foganatosító rendőri szerv" felé is lehet élni. Ha a tett nem minősül bűncselekménynek (jogszerűtlen előállítás), akkor a rendőrségnek kötelessége kivizsgálni az esetet.
Állományban maradnak

Több jogvédő szervezet is felemlegette ugyanakkor, hogy nagyon ritka esetben büntetnek meg jogszerűtlenül intézkedő rendőrt állampolgári panasz alapján, és emiatt kevesen is élnek ezzel a lehetősséggel. Ugyan két pozitív példa is akadt az utóbbi időben az Újpest-Fradi meccsén fotóst verő, gázzal lefújó rendőrök ügyében, de ezt a két ügyet óriási médiaérdeklődés övezte. Mint említettük, a szeptember közepi zavargások ügyében egyelőre nem történt előrelépés.

A Társaság a Szabadságjogokért többször hangoztatta, hogy a legtöbb ügyészi feljelentés nyomán indult és bizonyítást nyert esetekben is bevált gyakorlat, hogy az elítélt rendőr állományban marad, miután - a büntető-törvénykönyv adta lehetőséggel élve -mentesítik a büntetlen előélet okozta hátrányos következmények alól. Ez a gyakorlat a szervezet szerint a rendőri vezetők tudtával történik. A jogvédők emiatt sürgetik, hogy Magyarországon is legyen a rendőrségi eseteket kivizsgáló, valóban független civil szerv, ami Nagy-Britanniában már bevált módszer.
Független bírói testület kellene

Hack Péter úgy látja a jogszerűtlen rendőri intézkedések elleni hatékony fellépés legnagyobb akadálya, hogy jogorvoslati kérdésekről nem bírói testület dönt. "A rendőrség, de még az ügyészség sem nevezhető igazán pártatlannak egy ilyen eset kivizsgálásakor" - fejtette ki Hack Péter, aki szerint Magyarországon a rendőrség a szükségesség-arányosság kérdését úgy kezeli a gyakorlatban, hogy "ami szükséges, az feltétlenül arányos is", vagyis az arányosság szempontját érdemben nem mérlegeli.

A jogász szerint sokkal igazságosabb rendszert jelentene, ha a két fél vitájában - akárcsak egy standard peres eljárásban - dőlnének el az ilyen ügyek. Így egy bíró előtt hozhatná fel érveit és ellenérveit, tanúit és bizonyító dokumentumait a sértett fél, illetve a rendőrség.

nethirlap.hu:

A Krónika azon kérdésére, hogy miért kell megrugdosni a már földre tepert, semlegesített törvénysértőt és milyen veszélyt jelent egy békésen álló zászlótartó ember a rendőrségre, Gergényi Péter azt válaszolta, hogy nem tud ilyenről. Akinek panasza van, forduljon az ügyészségre, a rendőrség nem vizsgálódik.

Arra a kérdésünkre, hogy miképpen derítheti ki az ügyészség, hogy ki élt vissza jogosítványaival, hiszen símaszkot viseltek a rendőrök, azt válaszolta a főkapitány, hogy ez legyen az ügyészség gondja. Különben is, egy sikeres oszlatás után dicséretet érdemelnek nemcsak ők, hanem a főkapitány maga is.

hírtv:

„Maga nem hallott Gergényi rendelkezéséről?”

Közterület-felügyelők akarták megakadályozni, hogy a Hír TV, illetve a lengyel közszolgálati televízió egy-egy stábja interjút készítsen azzal a pappal, akit az október 23-ai zavargások alatt megvertek a rendőrök. Az ellenőrök engedélyeket követeltek a VIII. kerületi Lőrinc pap téren forgató tévésektől, majd két rendőr is a helyszínre érkezett.